Minden, ami a diákmunkával kapcsolatos

Több tucat álláskeresőt vertek át németországi munkalehetőséget ígérve Debrecen, Miskolc és Szeged környékén. Az állítólagos közvetítők 30 000 forintot kértek szolgáltatásukért, majd eltűntek.

A károsultak még így is jobban jártak, mint azok, akik esetleg csak külföldön szembesülnek azzal, hogy az álommunka valójában rémálom.

A Gazdasági Rádió kérdésére az EURES, állásközvetítő portál menedzsere elmondta: a válság során megnövekedett azoknak a száma, akik külföldön próbálnak szerencsét. Ehhez viszont elengedhetetlen a nyelvismeret, de e fölött sokan elsiklanak. Erre példaként említette Kalmár András a munkaszerződéseket, amelyek idegen nyelven vannak. “Márpedig ha valaki olyat ír alá, amit nem ért, akkor utána semmilyen jogi eszköz nincs a kezében, amely egy jogvitás helyzetben megvédhetné a munkavállalót” – hangsúlyozta a szakértő. Kalmár András csak azoknak ajánlja a külföldi álláskeresést, akik legalább egy „jó középszintű” nyelvtudás birtokában vannak.

Magyarországon tehát folyamatosan nő a külföldön állást keresők száma, azonban az idegen nyelv ismeretének hiánya óriási veszélyt jelent számukra, pedig megfelelő körültekintéssel ki lehet kerülni a csalókat.

Ebben nyújt segítséget az EURES, egy hivatalos Európai Uniós állásközvetítő portál, amelyen munkaadók és álláskeresők is regisztráltathatják magukat. A szervezet menedzsere kiemelte: a törvényi szabályozás kiköti, hogy a munkaközvetítőknek regisztráltatniuk kell magukat az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál. Ezeknek a cégeknek a listája nyilvános, tehát elérhető az ÁFSZ honlapján.

A külföldi munkavállalásnál az is gyanús lehet, ha a munkaközvetítő pénzt kér az álláskeresőtől. Ezt ugyanis tiltja a törvény. Ez alól kivételnek számítanak az olyan közvetített szolgáltatások, mint például utazási díj (buszjegy megvásárlása) vagy a szállásfoglalás. „A közvetítőnek megfelelő irodahelyiséggel kell rendelkeznie, és ebben az irodahelyiségben elérhetőnek kell lennie a regisztrációs számnak” – sorolta Kalmár András, hogy mire kell még nagyon figyelniük az álláskeresőknek.

forrás: GazdaságiRádió

<script type=”text/javascript” src=”http://adhitzads.com/97855″></script>

A diákok nyári foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok betartására a cégeknek is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk, mivel a munkaügyi ellenőrzések során feltárt ilyen jellegű jogsértéseket akár húszmillió forintos összeggel szankcionálhatja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség – figyelmeztet közleményében a BDO Magyarország.

Máriás Attila, a BDO Magyarország könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég munkaügyi szaktanácsadója a fiatalkorú munkavállalók foglalkoztatásának feltételei kapcsán elmondta: munkaviszonyt munkavállalóként a 16 évnél idősebbek, illetve azok a 15. életévüket betöltött diákok létesíthetnek, akik általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali képzés keretében tanulnak és az iskolai szünetben kívánnak dolgozni. Amennyiben a munkavállaló még nem múlt el 16 éves, a foglalkoztatásához törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása szükséges, a munkaszerződés megkötésére csak ezen engedély beszerzését követően kerülhet sor – tette hozzá.

A foglalkoztatás megkezdését megelőzően a foglalkoztató feladata – a bejelentésen túl – a munkaszerződés írásba foglalása, amelyben rögzíteni kell a felek lényeges adatait, a munkavállaló munkakörének konkrét és egyértelmű megnevezését, személyi alapbérét, valamint a munkavégzés helyét - mondta a tanácsadó. Máriás Attila hozzátette: a személyi alapbér meghatározása csak időbérben történhet, s figyelemmel kell lenni a minimálbérre. Ez havibér alkalmazása esetén bruttó 73 500, napibér alkalmazása esetén 3380/nap, míg órabér alkalmazása esetén 515 forint/óra.

Fiatal munkavállalók esetében a Munka Törvénykönyve a munkaidő és a pihenőidő vonatkozásában a fő szabályoktól eltérő, szigorúbb előírűsokat állapít meg - mutat rá a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója. A 18 évnél fiatalabbak munkaideje a napi 8, illetve a heti 40 órát nem haladhatja meg, és esetükben legfeljebb egyhetes munkaidőkeret alkalmazható. A munkáltató két munkavégzés között legalább 12 óra megszakítás nélküli pihenőidőt köteles biztosítani a fiatal munkavállaló részére, míg a munkaközi szünet mértéke esetükben négy és fél óra munkavégzést követően 30 perc. Tizennyolc év alatti munkavállaló éjszakai vagy rendkívüli munkavégzésre még különösen indokolt esetben sem osztható be – hívják fel rá a figyelmet.

forrás: Privátbankár